Azonban a
varázslatok, amelyeket Ceony a csodabogár Thane keze alatt megtanul, rácáfolnak
előítéleteire. Ahogy kibomlik előtte a papírmágia csodálatos világa, megismeri
tanára sötét múltját és egy olyan tiltott és veszedelmes mágiafajtát, amellyel
szemben szinte semmi reménye nem lehet felvenni a versenyt. Mégis muszáj
megtennie, mert hamarosan szó szerint Thane szíve lesz a tét.
A papírmágus és én abszolút
guilty pleasure puszipajtásokként köszöntünk el egymástól. Magyarán tök jól belemerültem
a sztoriba, és kellemes élményként könyvelem el, de ez a könyv nemes
egyszerűséggel nem jó. Egyáltalán nem.
De nem akarok
senkit sem lelombozni, úgyhogy két részre szedem a véleményemet. Először hadd
sorakoztassam fel a pozitív tulajdonságait.
A papírmágia
Romantikus,
rózsaszín szemüveges hozzáállással megközelítvén a papírmágiának egyszerűen
bája van, mintha egy tündéri fodros szoknya lenne, ami minden mozdulatnál
kecsesen libben egyet. (Azt a, micsoda hasonlat!) Önmagában a hajtogatásnak van
egy varázslatos aurája, ahogy egyetlen papírból élőlények és tárgyak sora
elevenedik meg. Régen imádtam űzni az origamit, és a könyv nosztalgikus
hangulatba ringatott.
Továbbá érdekes a
mágia bázisa, hogy a varázslások különböző anyagokhoz kötődnek, bár csak apró
morzsákat potyogtat a könyv. Eleve a kiinduló szituáció kiváló, hogy Cenynak le
kell mondania az álmáról, és olyan anyag mellett kell elköteleznie magát, amit
kevésre tart (aztán persze megváltozik a véleménye).
A tanár-diák kapcsolat
Gyengém a
tanár-diák kapcsolat romantikus vonatkozásban, noha itt egyelőre még nem sok
érdemleges történik. Ceonyról nem sok mindent tudunk meg azonkívül, hogy szeret
főzni, de Emery egy összetett, kellemes karakter.
A felbukkanó ötletek
Például nagyon tetszett,
hogy a papírmágusok több réteg papírból álló élőlényeket tudnak készíteni, amik
úgy cselekszenek, mintha igaziak lennének (lehet Köményt nem szeretni?). Ceony
szíven keresztül megtett útja, a különböző érzelmi állapotokkal való
találkozása is érdekes.
És akkor
következzenek azok az ismerős pontok, amikben a történet megbukott:
A papírmágia
Bármennyire is
ötletes, ha jobban belegondolunk, az egész papírmágiának nem sok értelme van,
és nem is célszerű. Mire jó az, hogy ha mágiát akarsz gyakorolni, akkor előtte
hetekig kell valamit hajtogatnod, minden darabot precízen, különben nem is fog
működni? Végig az járt a fejemben (főleg, hogy akadtak ilyen szituációk), hogy
még elképzelni is nevetséges, amikor veszélybe kerülsz, pár másodpercnyi
reakcióidőd van, és nekiállsz hajtogatni, hogy megvédd magad. Abszurd. Ráadásul
a papír nem praktikus anyag, hiszen pillanatok alatt tönkremegy, mint ahogy a
történetben nem egyszer megesik.
A tanár-diák kapcsolat
A regény annyira kidolgozatlan, hogy a
kapcsolatuk nincs felépítve, így nem érteni, hogy Ceony miért cselekszik úgy,
ahogy, és a férfi a könyv végén miért reagál úgy, ahogy. (Egy-egy csontként
odavetett mondat a motiváció, de ez közel sem elég). Ráadásul az egész történet
Emery körül forog, mintha ő lenne az atyaúristen, és ezzel Ceonyt teljesen
alárendelt női státuszba szorítja. Folyamatosan főz a pasira, takarít utána,
mert ugye ez egy nő dolga, és minden gondolata a férfi megmentésén jár, mert…
miért is? Mert ismeri egy hete?
A világfelépítés
Mert nincs? Az
égadta világon semmit nem tudunk a mágiarendszerről, a társadalomban betöltött
szerepükről, és egyáltalán arról, mi az a menet, amit Ceony a könyv
felétől kezdve lenyom. Ezzel szemben viszont fontos részletes
leírásokban ecsetelni, hogy készül a kaja.
A történetvezetés
Mivel trilógiáról
beszélünk, a szerző nem gondolta úgy, hogy illene az olvasó elé valami koherens
történetet vágni. Konkrétan a könyv felétől kezdve az egész egy
látomásfolyam, amiben Emery háttértörténetét ismerjük meg, de a konkrét
eseményekhez nem kapcsolódik szorosan, és ha kihagytam volna a fél könyvet, sem
vesztettem volna sokat a főszál tekintetében. A végén viszont még csak egy
fordulat sem akadt, hiszen abban a pillanatban tudható volt, hogy mi lesz a
bonyodalom feloldása, hogy Ceony elindult a házból. Így viszont olyan, mintha
egy fél könyvet olvastam volna, és összességében sem érződik a regény egy
trilógia első részének, hanem inkább egy félbehagyott könyvnek. Rövid idő alatt
játszódik, és Ceony konkrétan semmit nem haladt a kitűzött célja felé.
Mint láthatjátok,
éppen abban gyenge a regény, amiben erős is. Összességében a negatívumok többet
nyomnak a latban, és erősen jelzik, hogy bizony, A papírmáguson bőven lehetett volna még dolgozni. Ettől függetlenül
mégis megtaláltam benne azt, ami miatt nem zavartak annyira a hiányosságai,
mint egy hasonszőrű könyvnél éreztem volna.
Értékelés: 3,5/5
Borító: 5/5
Eredeti
cím: The Paper Magician
Sorozat:
A papírmágus trilógia #1
Kiadó:
GABO
Megjelenés
éve: 2017
Oldalszám:
240
Fordította:
Márton Zsófia
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése