Ugyanakkor előre rettegtem is, mert mint oly sok más könyvben, itt is elengedhetetlen a szerelmi háromszög léte, ami úgy nagyjából soha nem sül el jól. (De most tényleg, ti tudtok olyan könyvet mondani, ahol a szerelmi háromszög nem idegesíti halálra az embert? Mert hiába töröm a kobakom, nekem egy sem jut eszembe.) America összetört szívvel került a párválasztó versenybe, ahol Maxon herceg, és a korona a tét. S bár csak egy ideig szándékozott maradni, többek között, hogy kiélvezze a mennyei ételeket, Maxon személye nem tudott nem hatással lenni rá, és végül rábólintott arra, hogy ad a hercegnek egy esélyt. Viszont régi szerelme, Aspen, akinek érzelmi sebeit köszönhette, felbukkant mint őr a palotában, ami nem könnyíti meg a döntést. Vajon kit választ America? Már csak 6 lány maradt a 35 jelöltből, közülük kerül ki a hercegnő, Maxon leendő felesége. Itt búcsúztunk el a sorozat első részében, és ez előrevetítette, hogy a folytatás természetesen a két fiú közti őrlődésre helyezi a hangsúlyt.
Mint említettem, utálom a szerelmi háromszögeket. Utálom, hogy már előre tudom, hogy a két fiú közül melyiket választja a főhősnő, de addig is szeret idegesítően vergődni köztük, hol az egyikkel, hol a másikkal élvezve a csókokat, simogatásokat. Itt viszont egy fokkal rosszabb, America dönt, aztán az elhatározását folyamatosan megkérdőjelezi, és megváltoztatja. Furcsa volt számomra, hogy már egészen korán megmondja Maxonnek, hogy a válasz igen. Elfogadja őt, és mindent, ami ezzel jár. Természetesen döntésének határozottsága nem tart ki sokáig, mert utána megállapítja, hogy inkább Aspen a nekivaló. Folyamatosan fantomproblémákat kreál magának Maxont illetően, és ha valami baja van, akkor rögtön Aspenhez rohan, akit meg csak kihasznál. Úgy éreztem, hogy ez ebben a formában még bosszantóbb, mintha csak önmagában vívná meg a lelki csatát. Végül is mit is várjunk egy átvezető kötetben? Valamivel produkálni kell az oldalszámot.
Másrészről America a főhősnő viselkedési teszten csúnyán elhasalt. Nem elég, hogy állandóan változtatja a véleményét, hogy kivel akar lenni, miután közölte velük, egyszerűen úgy viselkedik, mint egy hisztis fruska, aki körül a világnak forogni kéne. Ráadásul nem tudom eldönteni, hogy mikor butult el ennyire. Csak, hogy példákat mondjak: az egyik lányt súlyosan megbüntetik, mert összeszűrte az egyik katonával a levet. Ennek a megtorlása a törvény szerint halál, de nem végzik ki őket, hanem enyhébb ítélet születik velük kapcsolatban, de America egyszerűen képtelen átlátni, hogy így még jól is jártak. Mármint valamivel jobban, mintha meghalnak, nem? És akkor mit csinál a következő nap? Elmegy Aspennel egy titkos kuckóba. Oké. Másik példa: Maxon bizalma csak úgy ordít, de America állandóan megkérdőjelezi a fiú tetteit, pedig olyan dolgokat tesz meg, amik csak azt bizonyítják, hogy mennyire komolyan gondolja az America iránti érzelmeit. Könyörgöm, az apjától kér engedélyt a kapcsolatra! És gondolom Maxon nem látnok, ergo nem tudhatta előre, hogy America pont akkor lesz az ablaknál, mikor ő a lány apjával beszélget az udvaron. Nem neki akart ezzel imponálni... Szóval Maxon szándékai egyértelműek, és America mindezt úgy hálálja meg, hogy a rábízott titkos dokumentumot használja fel a projektjéhez a tévébe, és körülbelül mindenki előtt lóbálja, hogy mi volt a forrás. Szóval, ha valaha is példaként kéne felhozni egy hatalmas leépülésen átesett karaktert, akibe persze kettő fiú is szerelmes (MIÉRT?), akkor America a tökéletes jelölt.
Másrészt viszont Kiera Cass Maxont is igyekszik valamennyire negatív színben feltüntetni, hogy a hősnője ne tűnjön annyira butának, és a megkérdőjelezéseit helyesnek ítéljük, de nem nagyon sikerül elhitetni velem, hogy Americával nincs baj. Viszont picit zavart, hogy ezt az aranyos, kedves srácot be kellett állítani egy playboynak, aki az összes lánnyal hetyeg, és kiélvezi a helyzetet, amíg alkalma van rá. Annyira nem illett ahhoz a kis szégyenlős fiúhoz, aki még sosem csókolózott egy lánnyal sem. No mindegy, imádlak Maxon, America nem érdemel meg téged és pont. Az a vicc, hogy az ember sokkal jobban szorít a többi lány közül valamelyiknek, mikor jól tudjuk, hogy úgyis America lesz a befutó a végén. Ha más nem is, de ez biztos jele annak, hogy America nem az a női karakter, aki belopja magát a szívünkbe. Könyörgöm, neki kéne drukkolni gőzerővel! De egyszerűen nem megy.
A történet sokat nem halad előre. Még mindig nem tudjuk a lázadások okát, csak időről-időre megtörténnek, ilyenkor mindenki rohan a menedéket jelentő kamrákba, és ennyi. Mindössze annyi körvonalazódik a háttérben, hogy a kasztrendszer nem valami szép és jó, és, hogy a történelmi tényeket jelentősen elferdítették, dehát ezt eddig is tudtuk, nekem legalábbis sok újdonságot nem mondtak ezzel. Ez az átvezető kötet inkább arra szolgál, hogy a versenyben maradt hat lány elsajátítsa a királyi életformát, és megtanulja a hercegnők kötelességeit. Americának ezzel a kérdéssel is meg kell birkóznia, hogy képes lesz-e az ő természetével hercegnővé válni, és úgy viselkedni, ami ehhez a szerephez illik. Egyelőre nem úgy tűnik. Értelemszerűen folyamatosan gyötri a kétely, hogy ő nem elég jó ehhez, és ez sem segít a döntésben, hogy aztán szembesülhessen azzal, mivel jár, hogy folyamatosan eltaszítja magától Maxont.
Mindegy, tudom, ez nem hangzott jól, de ha egyszer ki nem állhatom a hülye szerelmi háromszögeket és az ostoba főhősnőket, mit tegyek? Eléggé belezavar az olvasás élménybe, főleg ha a főszálon szinte egy helyben toporgunk. Ha titeket nem kerget őrületbe a dolog, nem lesz gond, élvezni fogjátok. Az itt említett bosszankodós pillanatok ellenére azért én is szerettem olvasni ezt a részt is, mert hozta azt a hangulatot, ami miatt a Selectiont is szerettem. Kíváncsian várom, hogy mindenre fény derüljön, hogy Maxon megtalálja szíve hölgyét (azaz jussunk el oda, hogy Americába szorul végre egy kis értelem), tehát legalább olyan nagy lelkesedéssel epekedek a folytatás után, mint az Elite után. De hol van az még? Addig maximum belehalok a várakozásba.
Értékelés: 4/5
Borító: 5/5
Sorozat: The Selection #2
Kiadó: Harper Teen
Megjelenés éve: 2013
Oldalszám: 323
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése