Üdvözlés

Szia!
Rileey vagyok, örülök, hogy idetaláltál, annak még jobban, ha máskor is visszanézel. Mostanában főként könyvekről szedem össze a gondolataimat, de ha olyan kedvem van, filmekről és sorozatokról is megejtek egy-egy posztot. Sokat olvasok angolul, így ne lepődj meg, ha nem túl ismert könyvekkel találkozol errefelé. A célom, hogy felkeltsem ezekre a figyelmet, hátha egyszer kis hazánkban is a könyvesboltok polcaira kerülhetnek. Kellemes böngészést kívánok! :)

Ha szeretnél kapcsolatba lépni velem, a nagyító ikon alatt lapuló űrlap segítségével megteheted, vagy használhatod közvetlenül az e-mail címemet: rileey.smith[kukac]gmail.com

Népszerű bejegyzések

Címkék

1 pontos 2 pontos 3 pontos 4 pontos 5 pontos ABC ABC Family adaptáció After the End Agave agorafóbia akció alakváltók alternatív történelem angol angyalok animációs anime Anna és a francia csók apokaliptikus Arrow barátság blog book tag borító borítómustra boszorkányok Cartaphilus CBS chick-lit Ciceró Courtney Summers crossover családon belüli erőszak Dan Wells Daredevil démonok depresszió design díj disztópia dráma Dream válogatás Éles helyzet erotikus fanborítóm fantasy felnőtt film Forma-1 FOX földönkívüliek Főnix Könyvműhely Francesca Zappia francia Fumax GABO Gayle Forman Hard Selection Harper Teen Hex Hall high fantasy horror humor időutazás írás istenek Jane The Virgin Jennifer Niven John Cleaver karácsony katasztrófa képregény klasszikus komédia Kossuth Könyvmolyképző krimi leltár lovak Lucifer Maggie Stiefvater mágia mágikus realizmus magyar szerző Matthew Quick Maxim megjelenések mentális betegség misztikus Netflix new adult novella nyár öngyilkosság pánikbeteség paranormális pilot posztapokaliptikus pszichológia pszichothriller Rainbow Rowell Razorland realista Red Queen Richelle Mead romantikus sci-fi Scolar Silber skizofrénia sorozat steampunk Supernatural Syfy szerelmi háromszög szörnyek tanár-diák természetfeletti The 100 The Chemical Garden The CW The Dust Lands The Flash The Selection thriller toplista történelmi tündérek Twister Media Ulpius urban fantasy vámpírok vérfarkasok Victoria Schwab vígjáték vírus Vörös Pöttyös Wither young adult zombik

Most olvasom

Blogok

Üzemeltető: Blogger.

Küldj üzenetet!

Név

E-mail *

Üzenet *

2017. április 30.

Ian Tregillis: Géplélek

A Twister Media a könyvfesztiválra elhozta Ian Tregillis Fogaskerék-háború trilógiájának nyitókötetét. A fülszöveget átböngészve azonnal felcsigázta a könyv az érdeklődésem. Ti is így vagytok ezzel, nem?

A recenziós példányt köszönöm a Twister Media kiadónak!

Fülszöveg: Jaxnak ​hívnak. Ezt a nevet adták szolgatartóim. Kattogó vagyok: egy gépember, akit az alkímia hajt.
A társaimból toborzott sereg hódította meg a világot – nekik köszönheti a Patinás Trón, hogy ma nincs földi hatalom, amely szembeszállhatna vele. Hűséges inas vagyok. A legelszántabb katonai gépezet. Erőm kolosszális, kitartásom nem ismer határokat.
De emberi szolgatartóim akarata gúzsba köt. Rabszolga vagyok. De kiharcolom a szabadságom.
A korai huszadik század Európájában a kálvinista Hollandia az uralkodó hatalom, köszönhetően egy németalföldi matematikusnak, aki a tizenhetedik században forradalmi (és mágikus) ötletével felborította a kontinens hatalmi egyensúlyát. Mechanikus katonákat alkotott, amelyek mindenben engedelmeskednek mestereiknek. E fáradhatatlan harcosoknak köszönhetően az 1900-as évek elején már nincs olyan hatalom, ami ellen tudott volna állni a holland csapatoknak, kivéve egy apró, ma is harcoló frakciót, a francia katolikusokét, akik az újvilágba kellett, hogy áttegyék a székhelyüket.
A történet egyik főszereplője Jax, a mechanikus szolga, aki teremtői parancsait teljesíti, miközben felébred benne a szabadság utáni vágy. A regény másik fő alakja a francia kémfőnök Berenice Charlotte, akit olthatatlan bosszúvágy hajt a hollandok ellenében. E két karakter sorsa egy sok titokkal terhelt, érdekes és csavarokkal teli történetben és egy rendkívüli arányérzékkel és ötletességgel felépített világban fonódik össze.

Töredelmesen bevallom, kellett némi idő, hogy belerázódjak a sztoriba − a lassú kezdés és a történelmi alapozás ne tántorítson el senkit. Az elsőre sterilnek ható írói stílust is szokni kell, bár a komoly hangvétel és a gazdag szöveg − itt külön megdicsérném a fordító munkáját − próbálja kompenzálni, de utána, ha sikerül felvenni a fonalat, nincs gond, megy minden, mint a karikacsapás.

A Géplélek egy alternatív történelmi fikció, aminek világfelépítése egészen lenyűgöző. Tregillis a hagyományos steampunk vonalat annyiban újítja, hogy a kattogók mesterséges intelligenciák saját tudattal és cselekedetekkel, de a szabad akaratuktól megfosztották őket. Ahogy a fülszövegben is olvasható, a gépszolgák a hollandok egyeduralmának és a térkép átrendeződésének kulcsa. Rögtön adja magát a kérdés: mi lesz, ha egyszer nem engedelmeskednek?

Biztos vagyok benne, hogy sokan sokféleképpen fogják boncolgatni Tregillis világteremtő képességeit és a politikai csapásirányokat, de engem a setting helyett elsősorban a regény filozófiai aspektusa ragadott meg.

Summázva steampunk rabszolgaságról beszélhetünk. A gépesített variánsa annyiban hasznosabb az emberi rabszolgákhoz képest, hogy sokkal hatékonyabb: a kattogók erősebbek, nem használódnak el, és egyáltalán nem tudnak nem cselekedni.

Az egyik karakter nézőpont Jax, a gépszolga, akin keresztül először megismerjük a sorsot, amivel az óramesterek megbéklyózták őket. Ez már csak a nem szokványossága miatt is érdekes, szerintem még nem járt a kezemben olyan könyv, amiben egy gondolkodó gép lett volna a főszereplő. Ez esetben Jax gondolatai egészen emberiek, ami táptalajul szolgáltat a filozófiai kérdéseknek. Amikor Jax missiót kap, akkor fájdalmat kell elviselnie, ami egészen addig tart, míg el nem végzi a feladatot. Ha új teendőt kap, akkor a fájdalom újra jelentkezik, és ez egy örökös körforgás, amitől sosem szabadulhat.  Mindezt természetesnek veszi, hiszen létezése óta így működnek a dolgok.

Ám vannak olyan renegát gépek, akik megszabadultak a missióktól, és már nem tudják irányítani őket. Jax is renegáttá válik, és szabadon cselekedhet, de a renegátokat elfogják, ezért menekülnie kell. Innentől kezdve lesz igazán izgalmas a regény − nehéz letenni.

A kattogók megítélése két táborra szakadt: az új-franciák szimpatizálnak velük, míg a hollandok használati tárgyként kezelik őket fittyet hányva arra, hogy tudattal rendelkeznek. A történet aköré a megválaszolhatatlan kérdés köré épül, hogy mi tesz valakit/valamit különálló entitássá és mi a lélek. Bemutatja azt a jelenséget is, hogy az ember mindig feljebbvalónak tartja önnön magát, mintha ez a szerep valami állandó, megingathatatlan konstans lenne az életben.

E kérdés árnyalása a hollandok közt élő katholikus pap, Visser példáján van szemléltetve a legjobban, aki olyan helyzetbe kerül, hogy egyenrangúvá válik Jax régi énjével. Nagyon tetszett az ellentét, amit a könyv felmutat, hogy felcserélődnek a szerepeik.

A harmadik karakter nézőpont a talleyrandhoz, azaz a francia kémfőnökhöz, Beatrice-hez kötődik, aki a regény egyik legdurvább jelenetének résztvevője, abba a mészárlásba egészen beleborzongtam. Beatrice kellően idegesítő és szabad szájú ahhoz, hogy markáns nyomot hagyjon a történetben, Jaxszel pedig kiváló párost alkotnak, úgy éreztem, az útjaik kereszteződése után még jobbá vált a cselekmény.

Az egyetlen gondom a regény vége, azaz annak hiánya, mert úgy igazából semmiféle megoldás nincs, csak el van vágva, ugyan már, felesleges olyan, hogy az események elérjenek A-ból B-be. Szóval cliffhanger a köbön, erre tessék felkészülni.

Összességében ajánlom a steampunk rajongóknak, a történelem hódolóinak és azoknak, akik hozzám hasonlóan szeretnek elmélkedni azon, mi a lélek.

Értékelés: 4/5
Borító: 4/5

Sorozat: Fogaskerék-háború #1
Eredeti cím:  The Mechanical
Kiadó: Twister Media
Megjelenés éve: 2017
Oldalszám: 464
Fordította: Makai Péter Kristóf

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése