Liv Silber álmai az utóbbi időben
meglehetősen félelmetessé váltak. Az egyik végképp nem hagyja nyugodni. Ebben
az álomban egy temetőben járt éjjel, és szemtanúja volt, amint négy fiú komor
hangulatú, mágikus rituálét hajt végre. Ezek a fiúk azonban nagyon is valós
kapcsolatban állnak Livvel, hiszen Grayson és három barátja tényleg léteznek.
Liv nemrég iratkozott be abba az iskolába, ahová ők is járnak. Tulajdonképpen
egészen kedvesek. De ami igazán ijesztő – még az éjszakai temetőknél is sokkal
ijesztőbb –, az az, hogy a fiúk olyan dolgokat tudnak Livről, amiket nappal
soha nem ejtett ki a száján – álmában viszont igen.
Hogy miképpen, az
tökéletes rejtély Liv számára, de egy jó kis rejtélynek Liv még soha nem tudott
ellenállni…
Ez már a 8. Gier
könyvem, és bár akadtak gyengébb történetei, összességében hoz egy olyan
színvonalat, amit nem tudok megunni. A Rubinvörös
sorozatát olyannyira szerettem, hogy többször is olvastam − és remélem fogom is
még −, így már nagyon vártam a Silber-t,
főleg, hogy az időutazás után egy másik általam oly kedvelt témát aknáz ki: az
álmokat. És nem kellett csalódnom!
Eléggé érződik,
hogy a regény a Rubinvörös nyomaiban jár, hasonlóan épül fel, ha
kivesszük a meghatározó elemeiket. Adott a cserfes leányzó, aki tudtán kívül
kerül egy elképzelhetetlennek tűnő új helyre, és ez kapcsolja össze A FIÚVAL és az életébe betoppanó új emberekkel. Mindez megspékelve egy lökött családdal,
egy aranyos kishúggal és sok-sok humorral. Kipróbált, jól működő, isteni
recept.
"Sehol nem ismerheted meg jobban az embereket, és sehol nem tudhatsz meg többet a gyenge pontjaikról és a titkaikról, mint az álmaikban."
A történetvezetés
is hasonló, a szerző ördögien cselszövögeti a cselekményszálakat. Egyszerűen
nem jössz rá, hogy ebben a sakkjátszmában ki hol áll, és mi a szerepe, folyamatosan
változtatod a véleményed, és a megválaszolt kérdések újabbakat szülnek. Ez a
tipikusan letehetetlen könyv kategória, így nem csoda, hogy két nap alatt kivégeztem,
pedig az volt a terv, hogy csak belekezdek, de… borult a napi programom, ez van. Nem
jöttem rá, hogy ki lesz a főgonosz a regényben, és a vége magyarázat sem éppen
az lett, amire számítottam. Ott van Secrecy személye (tiszta Gossip Girl), akiről megtippelni sem
tudom, ki lehet, valamelyik fiú volt a jelöltem, de… egyszerűen nem tudom (már
olvasom a második részt, ami még inkább elbizonytalanít).
"Henry szokásához híven egy könyvespolcnak támaszkodott, és karba tette a kezét. Úgy tűnt, Jasper anyukája nagyon kedveli a pasztellszínű szerelmes regényeket, és eléggé zavart, hogy közvetlenül Henry feje mellett olyan címeket lehetett olvasni, mint „Csókolj meg, lázadó!” és „Engedd, hogy erős karjaidban haljak meg!”. Úgy gondoltam, legjobb, ha oda sem nézek."
A szerelmi szál minden
cukisága ellenére túl gyors, és Henry nekem nagyon gyanús a titkaival és a
viselkedésével, biztos, hogy kiderülnek róla még dolgok (Tisztára, mint Gideon
a Rubinvörösben, nem tiszta, mik a
céljai és melyik oldalon áll). Ráadásul ott van még az imádnivaló Grayson is,
akinek hihetetlen jó a kémiája Livvel, és hiába "testvérek", és lehet
csak nagyon belemagyarázom, de ugye ennél több van köztük? Nem semmi fordulat
lenne.
Egyébként imádtam a
hebehurgya Livet, és az egész lökött pereputtyot (mind jóformán karikatúra
karakterek), az abszurd helyzeteket, a poénokat, gyakran kaptam azon magam,
hogy mosoly ráncigálja a szám sarkát. Nagyon szerettem a bizarr álomjeleneteket
is, és a démonos, megidézős vonal pedig adott az egésznek egy kis creepy
hangulatot (és gyanítom, a továbbiakban még előkerül, és kiderül valami
agyeldobós dolog.)
Összességében tehát
imádtam az egész könyvet, és repülök is a következőre!
Értékelés: 5/5
Borító: 5/5
Sorozat:
Silber-trilógia #1
Eredeti
cím: Das erste Buch der Träume
Kiadó:
Könyvmolyképző
Megjelenés
éve: 2015
Oldalszám:
326
Fordította:
Szakál Gertrúd
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése