Üdvözlés

Szia!
Rileey vagyok, örülök, hogy idetaláltál, annak még jobban, ha máskor is visszanézel. Mostanában főként könyvekről szedem össze a gondolataimat, de ha olyan kedvem van, filmekről és sorozatokról is megejtek egy-egy posztot. Sokat olvasok angolul, így ne lepődj meg, ha nem túl ismert könyvekkel találkozol errefelé. A célom, hogy felkeltsem ezekre a figyelmet, hátha egyszer kis hazánkban is a könyvesboltok polcaira kerülhetnek. Kellemes böngészést kívánok! :)

Ha szeretnél kapcsolatba lépni velem, a nagyító ikon alatt lapuló űrlap segítségével megteheted, vagy használhatod közvetlenül az e-mail címemet: rileey.smith[kukac]gmail.com

Népszerű bejegyzések

Címkék

1 pontos 2 pontos 3 pontos 4 pontos 5 pontos ABC ABC Family adaptáció After the End Agave agorafóbia akció alakváltók alternatív történelem angol angyalok animációs anime Anna és a francia csók apokaliptikus Arrow barátság blog book tag borító borítómustra boszorkányok Cartaphilus CBS chick-lit Ciceró Courtney Summers crossover családon belüli erőszak Dan Wells Daredevil démonok depresszió design díj disztópia dráma Dream válogatás Éles helyzet erotikus fanborítóm fantasy felnőtt film Forma-1 FOX földönkívüliek Főnix Könyvműhely Francesca Zappia francia Fumax GABO Gayle Forman Hard Selection Harper Teen Hex Hall high fantasy horror humor időutazás írás istenek Jane The Virgin Jennifer Niven John Cleaver karácsony katasztrófa képregény klasszikus komédia Kossuth Könyvmolyképző krimi leltár lovak Lucifer Maggie Stiefvater mágia mágikus realizmus magyar szerző Matthew Quick Maxim megjelenések mentális betegség misztikus Netflix new adult novella nyár öngyilkosság pánikbeteség paranormális pilot posztapokaliptikus pszichológia pszichothriller Rainbow Rowell Razorland realista Red Queen Richelle Mead romantikus sci-fi Scolar Silber skizofrénia sorozat steampunk Supernatural Syfy szerelmi háromszög szörnyek tanár-diák természetfeletti The 100 The Chemical Garden The CW The Dust Lands The Flash The Selection thriller toplista történelmi tündérek Twister Media Ulpius urban fantasy vámpírok vérfarkasok Victoria Schwab vígjáték vírus Vörös Pöttyös Wither young adult zombik

Most olvasom

Blogok

Üzemeltető: Blogger.

Küldj üzenetet!

Név

E-mail *

Üzenet *

2015. augusztus 15.

Victoria Aveyard: Red Queen

A marketing érdekes dolog. Feltűnik egy író debütáló könyve a színen, és akkora reklámot kap, hogy önkéntelenül is eltűnődünk, miért ez a kitüntetett státusz, vajon mit tudhat, hogy ennyire rá akarják tukmálni az emberre. Ilyen volt Samantha Shannon Csontszüretje vagy Veronica Roth A beavatottja, és ilyen Victoria Aveyard Red Queenje is.

Bevallom őszintén, engem a hype nagyon tud taszítani, főleg, ha olyasmiről van szó, ami éppen csak most csöppent bele a köztudatba. Talán azért, mert már azelőtt le kéne borulnom, mielőtt magam véleményt formálhatnék. A Red Queenről annyit tudtam, hogy mindenki olvasni akarja, és fiatal, elsőkönyves a szerzője. Csodálkoztam, hogy mi lehet a titkos alapanyag, amiért a csapból is ez folyik. Tudjuk jól, hogy a reklám nem jelent minőséget. Mondhatnék pár címet, de mindenki tarsolyában akadnak velős példák.

Gondoltam, kiderítem, mi a helyzet a Red Queennel, végül is disztópia is, sci-fi is, high fantasy is, érdekes elegy.

A társadalom két csoportra oszlott: vannak a Vörösök és az Ezüstök, akik között hatalmas szakadék tátong. Az Ezüstök az elitréteg, köszönhetően különleges képességeiknek, amik elég széles palettán mozognak, képesek a telekinézisre, elmekontrollra, irányítani az elemeket stb. A Vörösök egyszerű emberek, akik nem vehetik fel a versenyt az Ezüstökkel, elnyomás alatt nyomorban élnek, nagy részüket az Ezüstök egyéb királyságokkal folytatott csatáiba küldik harcolni. Ez a sors vár pár hónap múlva a főhősre, Mare Barrow-ra, mikor betölti a 18-at. Mivel nincs munkája, tolvajlásból gyűjti össze a betevőt, és nem ágál a jövője ellen. Akkor változik meg Mare hozzáállása, mikor a legjobb barátja, Kilorn elveszti a munkáját, és így hamarosan, még a lány előtt a frontra kerül. Ezután összekuszálódnak a dolgok, és minden elromlani látszik, ám Mare találkozik Callal, akinek hála munkát kap a királyi palotában. Mare a szolgamunkából pillanatok alatt az elitkörben találja magát, mikor kiderül, hogy neki is van különleges képessége. De ez lehetetlen, hiszen az ő ereiben vörös vér csörgedezik, nem pedig ezüst. Az intrikák és árulások zűrzavarában Mare-nek sok mindenre kell rájönnie, ami Vörösök és Ezüstök sorsát is megváltoztathatja.

Elgondolkoztam rajta, hogyan született meg ez a könyv. Szerintem Victoria Aveyard felment a Goodreadsre, megnézte a legnépszerűbb olvasások vagy a héten legtöbbet olvasott könyvek listáját, kiválogatta a neki tetszető bestsellereket, elemelt magának minden könyvből egy-egy elemet, ezeket összerázta, és megszületett a Red Queen. Mert ez a könyv egy jól kivitelezett turmix, ahol olvasás közben gondolatban megjegyzed magadnak, hogy igen, ez is ismerős meg ez is meg ez is, és mégis valahogy úgy van összegyúrva, hogy hiába nincs meg az újdonság varázsa, működik. Csak hogy pár címet soroljak, amik eszembe jutottak: The Selection, The Hunger Games, Shatter Me.


Látszik, hogy a szerző forgatókönyvírást tanult, mert még akkor is úgy éreztem, hogy pörög a cselekmény, amikor nem történt semmi érdemleges, és a hossza ellenére jó hamar lecsúszott. A Red Queen filmvászonra termett, sőt, még azt sem tartom kizártnak, hogy vizuális formában szintet is léphet, mert itt aztán elég sok mindent inkább látni kéne.

A világfelépítést nagyon érdekesnek találtam. Eleve a két társadalmi csoport közötti hatalmas különbségeket, amik szépen megágyaznak a disztópiákra jellemző nyomorúságos atmoszférának, illetve a helyszínt. Leginkább az tetszett, ahogy Aveyard a szuperképességeket modern középkori környezetbe oltotta. Ez az alternatív valóság régiesnek érződik, de felütik fejüket a modern technikai vívmányok, ami különleges hatást nyújt.  A szuperképességeket alapjáraton imádom, mindig szeretek olyan könyvet olvasni, amiben az emberek mindenfélére képesek az akaratukkal, és ez ebben a környezetben telitalálat.

Az tény, hogy a szokásos a kiválasztott főszereplős történetet kapjuk. Senkinek sincs olyan szuperképessége mint Mare-nek, aki az erő birtokában a vörös vérével hidat képez a Vörösök és az Ezüstök között. Nem tud beolvadni közéjük, és nem is akar, a sajátjait akarja felszabadítani. A királyi hatalomgyakorlást egy Vörös lázadó csoport tevékenykedése nehezíti meg. Mare is az ellenállás részese lesz, és belülről próbálja bomlasztani az Ezüstöket.

A történet tulajdonképpen egy hatalmas sakkjátszma; Mare-nek ügyelnie kell a stratégiára, figyelni az ellenfél lépéseit, persze, ahhoz nem csak a lépéseket kéne előrelátnia, hanem behatárolni az ellenfél személyét is, ami viszont nehezebb, mint gondolta volna. Ritkán kötődök a főgonoszhoz, de ebben a könyvben sikerült találnom egy kedvencet, akit mondjuk egyszerre vetek meg meg bírok is.


A könyv legnagyobb tanulsága, hogy mindenki elárul mindenkit, erre húzza fel Aveyard az egész sztorit. Ebből a szempontból eléggé kiszámítható a regény, ha picit gondolkodunk menet közben a karakterek viselkedésén és cselekedetein, azon, ahogy Mare érzelmei változnak, de ez mégsem von le a könyv élvezeti értékéből, mert még így is izgalmas, ahogy a tetőfokára hág a cselekmény.

Talán a romantika a leggyengébb pontja a könyvnek. Egyrészt a hármas felállásban megint testvérekről beszélünk, akik ráadásul hercegek is, és ez nem éppen a szívem csücske. Másrészt nyilvánvaló Mare kinek lesz a Vörös királynője, így megint nem is igazi ez a szerelmi háromszög. De még a háromszög létezésének tényével igazából nincs is probléma. Engem inkább az zavart, hogy Aveyard csak az egyik kapcsolatot építi fel nagyon szépen, azt viszont nyilvánvaló okkal teszi, és ez az ok sztornózza az egészet. Pedig nagyon szerettem azt a kapcsolatot, még úgy is, hogy érzékeltem a miértjét. A másik fivérrel való viszony ellenben nem túl kidolgozott, inkább instaszagú, és a karakterek reakciói ebből kifolyólag kissé megkérdőjelezhetőek.

Természetesen a Red Queen nem váltja meg a világot, de korrektül van összerakva, és szórakoztató akcióregénynek tökéletes. Már nagyon várom a következő részt, ami ráadásul pont a szülinapomon fog megjelenni.

Értékelés: 5/5
Borító: 5/5

Sorozat:  Red Queen #1
Kiadó: Orion
Megjelenés éve: 2015
Oldalszám: 383

4 megjegyzés:

  1. Egyet értek a szerelmi kapcsolattal én is az egyik párti vagyok, és nem az instant-é, de én azt betudtam ilyen igazi tini szerelem első látásra, egy olyan kapcsolatnak, ami túlnyomó részében az egyzserű vonzalomról szól, hiszen annyira még nem is ismerték meg egymást. És pont ezért imádtam a könyv befejező sorait, mert ott írta, hogy ennek már nyoma veszett köztük (ami gondolom a köviben fellángol, amit fölöslegesnek érzek, de az írónő tumblr válaszait szem előtt tartva, úgy néz ki nem fogja magát annyira a szerelemre kiélezni) és helyette egy másik cél tartja őket együtt. Viszont, ami fandom részéről fáj, hogy egy karakterről mindig megfeledkeznek. K-ról, akihez egyértelműen szerelmi szálak is fűzik a hősnőt, mivel egy utalásból véve, vele képzelte el a jövőjét. Nekem csak ennyi szívfájdalmam van. Főleg, hogy szerintem meg fog halni ez a szereplő. Írói szemszögből, karakter motivácó szempontjából is logikus lépés lenne, meghát Victoria mondta "Az én nagyobb bajom inkább az, hogy melyik karakter ne haljon meg."

    Viszont tetszett a cikked, az elemzésed, felépítése :)

    VálaszTörlés
  2. Igen, azt a kapcsolatot újra fel kell építeni, elveszett a bizalom, és majd az új cél fogja őket összekovácsolni megint, de gondolom tipikusan átvezető kötetesen lesz prezentálva.
    K-t egyébként szépen el is felejtettem beleírni a kritikába, mert igazából tényleg szerelmi négyszög volt, csak annyira nem lett kihangsúlyozva, mert szerintem egyoldalú K részéről. Bár ha most vele lesz új háromszög, annak nem nagyon fogok örülni, és ha jobban belegondolok, eléggé adja magát. Igazad van, logikus lenne, ha meghalna. Hát kíváncsi leszek, már nem kell sokat várni. :)

    És köszi, meg a véleményt is. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Húú, hát K kapcsolatát azért se mondanám egyoldalúnak, mert "Green-eyed little children with my quick feet and K*****'s last name. That future was almost impossible before; now it's nonexistent." Nekem ekkor lett ez a páros igazából egy kedvenc, ugyan is C kicsit klisés nekem (de attól még szeretem), pláne a MxC = tiltott gümölcs.
      És bocsánat, hogy itt írogatok erről, csak jó érzés végre magyarul beszélgetni róla.
      Meg vicces, hogy annyira nagyon elsőre én se dobtam hátast tőle, és megértem a felháborodott, szidalmazó oldalt is. Ez egy olyan könyv, amit vagy szeretsz vagy nem. Viszont, a befejezése után egy fél hónappal később kattant be nálam valami ezzel az egésszel kapcsolatban. Amikor elképzeltem ezt filmként, én hogyan csinálnám meg, én személy szerint hogyan alakítanám Mare karakterét (hű de egoista is vagyok, de szerintem valahol mind ezt csináljuk), és itt vesztem én el a RQ univerzumban.

      Ja, és bocsánat ha elgépelés, félreírás van a hozzászólásaimban, csak angol a helyesírás javítom félig szakmai okokból, és a piros hullámok között nem veszem észre.

      Még valami melyik volt az egyik kedvenc jeleneted?
      Én máig nagyon szeretem Mare első találkozását a pezsgővel, és hogy M elveszi tőle a poharat. Sajnos nagyon tudok ezzel azonosulni.

      Törlés
  3. Nyilván ízlés kérdése, nekem gyengéim az ilyen sztorik, a Shatter Me-t is szerettem, pedig a főszereplő végigrinyálta az egész könyvet. Nagyon gagyinak vagy borzasztó stílusúnak kellett volna lennie ahhoz, hogy kígyót-békát kiáltsak rá. Azért mondom, hogy nem világmegváltó, nem tűnik ki a sorból, de a célját tökéletesen ellátja, és filmként sem lenne kevesebb, mint pl. az oly népszerű marvel filmek.

    Ahhoz már régen volt, és lecsúszott 40 könyv, hogy jelenetről jelenetre emlékezzek rá, már csak benyomások maradtak, szóval erről nem tudok nyilatkozni.

    VálaszTörlés