Jay Asher: What Light

Jay Asher nem sieti el az írást. 2007-es sikerkönyve, a Tizenhárom okom volt után mindössze egyetlen társszerzőként jegyzett regényt mondhat magáénak. Kilenc év után elég sok elvárás gyülemlett fel, aminek meg kellett felelnie.

Sierra és a családja fenyőfákat termeszt Oregonban. Minden évben egy hónapra Kaliforniába helyezik át a székhelyüket, hogy az ottaniaknak a legszebb karácsonyfájuk lehessen. Sierra decembere ilyen mióta az eszét tudja, magára kell hagynia a barátait, de cserébe az ottani legjobb barátnőjével, Heatherrel töltheti az időt, miközben besegít az üzletbe. Idén találkozik Calebbel, akit a múltja miatt megbélyegeznek az emberek, ám a lány nem foglalkozik az előítéletekkel. Barátkozni kezd a fiúval tudván, hogy a kapcsolatuk úgyis fix időtartamra szól. Amikor komolyodni kezdenek a lány érzelmei, nehezebbé válik a helyzet, hiszen szakítania kell Calebbel. Vajon a szerelem kiállja a próbát?

Szerettem volna némi karácsonyi várakozást csempészni a hangulatomba, ezért választottam ezt a könyvet. Ez minimálisan sikerült, hiába próbálkoztam. 

Ha hasonlítanom kéne valamihez a What Lightot, A fiúknak, akiket szerettem ugrik be, de ugyanakkor mégis nagy köztük a különbség. Ebben a regényben hiánycikk mindaz a báj, a valódiság, ami Jenny Han művét vastagon átitatja. Asher egy hétköznapi, romantikus, egyszerű történetet akart átadni, de az egész olyan semmitmondó lett, lélektelen, és ami nagyobb probléma, hogy képtelen volt megmaradni a realitás talaján. Olyan, mintha egy teljesen más dimenzióban játszódna, ahol vattacukor mezőn legelésző unikornisok feje felett szivárvány görbül a bárányfelhők között. Ez sok regényre igaz, de az lenne a lényeg, hogy én ezt olvasóként természetesnek vegyem, és élvezzem – itt nem sikerült.

Eleve nem érdemes azon elmélkedni, mennyire hihetetlennek hat az egész karácsonyfa business, így nem is teszem. Azon is inkább csak vállat lehet vonni, hogy abszolút instalove-val van dolgunk, és sosem derül ki, hogy Sierra és Caleb mégis mit esznek egymáson, amitől ez a szerelem  örök életre szól. De a szülők is ilyen Disney karakterek, épp ugyanúgy szerettek egymásba, mint Sierra és Caleb, és folyamatosan azon lamentálnak, hogy Sierra nehogy beleszeressen a srácba, mert össze fog törni a szíve, és jaj, akkor mi lesz.

A központi konfliktust Caleb helyzete adja. Nyolcadikos korában késsel ment a húga után, és bár sosem bántotta volna a lányt, hirtelen dühkitörése örökre megbélyegezte. Szerintem Asher baromi rosszul nyúlt a témához (nem mintha a Tizenhárom okom voltban nem ezt csinálta volna). A regény a megbocsátás üzenetét akarja közvetíteni. Caleb elkövetett egy hibát, és a szent főhősnő nem törődik ezzel, mert hisz a változásban, és ő térít meg mindenkit, mert „olyan jól ismeri” Calebet. Igen, két hét alatt mindenképp. Nem a szándékkal van a gond, hanem konkrétan ezzel a késes háttértörténettel. Azt hittem, hogy ez csak egy felfújt pletyka lesz, de nem, ami viszont engem is a Caleb ellenesek mellé állított. Mármint az nincs rendben, ahogy az emberek kiközösítik, és úgy kezelik, mintha megölt volna valakit. Meg hogy évekkel később is csak ezzel foglalkoznak. De Asher ne akarja már bemagyarázni nekem, hogy normális, amit Caleb csinált! Mert nagyon nem az! Aki így bekattan, az, ha nem foglalkoznak a problémával, bármikor bekattanhat még egyszer. Nem számít, ha szégyelli a dolgot, az érzelmek hevében nem az ész fogja vezérelni a tetteit. Pszichológus a minimum ebben az esetben. Igazából csak azt nem értem, miért kellett belekeverni egy kést ebbe a szituációba? Lehetett volna annyi, hogy Caleb öklével verte a falat, amivel csak magának okozott fájdalmat, és az egész mindjárt sokkal hihetőbbnek tűnik. De így? Meg Sierrának ez a hozzáállása, hogy nem baj, csak egy botlás volt, nem nagy ügy? Mindezt kompenzálandó, Caleb a jelenben egy szentnek van feltüntetve, aki a pincérkedésből származó borravalóján fenyőfákat vesz a rászorulóknak. Ez is annyira reális, hogy csak na.

Egyébként rengeteg apró, bosszantó részlet volt a könyvben. Általában nem szőrszálhasogatok, de itt jojóztak a szemem előtt ezek a részletek, a teljesség igénye nélkül összeszedtem párat, ami így utólag eszemben van.

– A gimnazista srácok láncfűrésszel rohangálnak. 18 év alatt, komolyan? Egyébként egy csomó gimis srác dolgozik a favásáron, de hogy mégis mit csinálnak egész nap, és mekkora ez a vásár, hogy ennyi ember kell oda, az jó kérdés. Vagy Sierráék látják el az egész államot?

– Sierra sms-t kap, ami olyan borzasztó dolog, hogy anyukát kiűzte az ágyból, nem tudott egy pittyegéstől aludni. Ezután a szülők megjegyzik, hogy de hát ez nem is baj, mert megengedték a lányuknak, hogy tarthatja a kapcsolatot az otthoni barátaival. Ezt csak én nem értem? Mert ha még egész nap a telefonon lógna, de itt két, egyszeri sms-ről van szó. Meg mi az, hogy engedélyt kell kérnie egy 16 éves lánynak, hogy üzenhessen az otthoni barátainak, akikkel nem tud találkozni?

– Amikor Sierra elmeséli Heathernek, hogy találkozott egy korukbeli sráccal, akinek gödröcskéi vannak, Heather rögtön vágja, kiről van szó. Hát jó.

– Veszteséges az üzlet, fennáll annak a veszélye, hogy jövőre nem térnek vissza, erre Sierra mit csinál? Először kedvezményt ad Calebnek, hogy imponáljon neki, majd Caleb volt legjobb barátjával ugyanígy jár el.

– Apuka jó ideje tiltja a dolgozóknak, hogy a lányával kavarjanak, mert fél, hogy a lánya örök szerelemre gyúl, és össze fog törni a kicsi szíve. Még mindig egy 16 éves lányról beszélünk, vajon hány éves korában kezdődött a tiltás? 5?

– Családnak nem telik karácsonyfára, de sütik készítésére és osztogatására igen. Asher sem tudja, milyen a nélkülözés, amikor nem futja karácsonyfára. Én már tapasztaltam, és nagyon nem ilyen.

Sierra jelleme is megér egy misét:
– Nem akar romantikus viszonyba kezdeni senkivel, de amint meglátja Calebet, azonnal megváltozik a véleménye.

– Amikor Andrew, a srác, akit Sierra kikosarazott, azt akarja mondani Sierrára, hogy buta, amiért Calebbel kezd a késes sztori miatt, Sierra megfenyegeti, hogy azonnal kirúgatja az apjával. Ez aztán az érett viselkedés. És még Andrew a gonosz a könyvben…

– Nem megy el a legjobb barátnője fontos előadására, hogy a pasival lehessen, akit alig ismer.

A vége annyiban nyitott, hogy sosem tudjuk meg, Sierra és Caleb kapcsolata kiállja-e a próbát, csak belebegteti a reményt, hogy biza a 16 évesen két hét alatt köttetett szerelmek örökre szólnak.

Összességében csalódás volt ez a regény, nem működött úgy, ahogy kellett volna, és semmiképpen sem válhat YA irodalmi mérföldkővé, mint a Tizenhárom okom volt. Inkább a fiatalabb korosztály tudja megtalálni benne a lehetőséget, max. 14 éves korig tartom alkalmasnak arra, hogy elássa a funkcióját.

Értékelés: 2/5

Borító: 5/5

Kiadó: Razorbill

Megjelenés éve: 2016

Oldalszám: 251