Összesen 75 könyvet olvastam el az évben. Ebből 26-ot angol nyelven. Rágyúrtam a sorozatokra, így 17-et fejeztem be, és mindössze 12-t kezdtem el (ezekből 2-t egyúttal végig ledaráltam). Természetesen csak azok a sorozatok tartoznak ide, amiket folytatni szándékozok, mert akadt jó pár kaszált is. Klasszikus irodalmat sajnálatos módon nem olvastam, ezen idén változtatni szeretnék. A Száll a kakukk fészkérét akartam nagyon, de a nyelvezete annyira irritált, hogy muszáj volt félbehagynom. Fogadalmaim nincsenek, mert néha így is azt érzem, hogy a mennyiségért olvasok, és egy jó könyv közben is azon kattog az agyam, hogy mikor olvashatom már a következőt, ahelyett, hogy élvezném.
Összeszedtem 10 könyvet, amit nagyon szerettem 2014-ben. A sorrend nincs kőbe vésve, de azért próbálok valami hierarchiát felállítani.
10. Hex Hall
Az év utolsó olvasmányaként megkoronázta 2014-et. A frappáns humora kellemes órákat okozott, és ismét rájöttem, hogy még eladható számomra a nagyon tinis YA.
9. A hűséges
Annyira lehúzták ezt a könyvet külföldön és itthon is, hogy féltem, mit kapok. Azóta sem értem a fanyalgókat, mert Veronica Roth képes volt arra, hogy még egyszer csavarjon a sztorin, és ezzel elérte, hogy leessen az állam. Ráadásul merész volt, és meghúzott egy olyat, amihez az írók többsége nem elég bátor. (Szerintem a fogadtatás válasz is arra, hogy miért.)
8. Az emlékek őre
Nem mostanában íródott ez a könyv, és azt hittem túl gyerekes lesz. Ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna. Egyszerű, letisztult stílusa ellenére olyan súlyos gondolatokat tartalmaz, hogy átszellemülve végeztem ki. Később az egész sorozatot is elolvastam. Nem értek fel az első részbeli tökélyhez.
7. 1.4
Ezt csak azért nem teljes ámulatban tettem magamévá, mert ha úgy vesszük az első rész ismétlése. Ezáltal nem nyújthatta már ugyanazt a wtf érzést, de még így is remek volt.
6. Szólit a szörny
Nem gondoltam volna, hogy bekönnyezek egy mesén, de megtörtént. Megérinti az ember szívét-lelkét ez a könyv. Az illusztrációk nem rosszak.
5. A szukkubusz éjszakája
Noha semmiről sem szólt, mégis imádtam ezt a könyvet, és ez volt a sorozat utolsó darabja, amiben nem csalódtam. Ezután már nem voltam maradéktalanul elégedett a történetfolyammal.
4. Felszabadulás
Nem ért fel az első részhez, de ugyanazt a hangulatot hozta, és ez bőven elég volt. A világfelépítés pedig még mindig fantasztikus.
3. A hollófiúk
Ettől a könyvtől is tartottam, mert sokan állítják, hogy nem Stiefvateres. Nem tudom, hogy ők mit olvastak, de a stílusa pontosan olyan volt, ami a szerzőre jellemző, és ennek megfelelően lassú tempójú, de hatásos atmoszférával megáldott olvasmány.
2. Anna és a francia csók
Ennek a könyvnek hála pár óra erejéig ismét szerelmes tini lettem, és pillangók repkedtek a gyomromban. A folytatása már nem volt képes megközelíteni ezt a feelinget, amire azóta is szívesen gondolok vissza.
1. Nem vagyok sorozatgyilkos
Annyira meglepődtem ezen a témán, aztán meg az év legjobb olvasmánya lett. Imádom.
De örülök, hogy a Hollófiúk ennyire tetszett :) A folytatását mikor olvasod? :P Az Annát én is imádtam, de több helyről hallottam vissza, hogy már a Lolás könyv sem olyan jó, és ezért is nagy dilemma, hogy megvegyem-e :/ Akkor szerinted inkább ne? (könyvtárban bent van mondjuk, lehet inkább onnan veszem ki)
VálaszTörlésMár olvastam, és az is tetszett nagyon, csak annyi bajom volt vele, hogy nem haladtunk sokat, és zavart, hogy Ronan és Adam volt inkább előtérben, Gansey és Blue pedig háttérbe szorult. Mondjuk ez a Stephen King beütés nagyon kellemes volt. :D
TörlésSemmiképpen se vedd meg szerintem, nem alaptalanul mondják. Mondjuk én elvoltam vele, de inkább ilyen egyszer elmegy szódával könyv, Lola jelleme nagyon fura, és nem olyan aranyos, mint Annáék sztorija.
Hát igen, én is így éreztem, de ettől függetlenül imádtam a könyvet :D
TörlésNos, nem vettem meg, hanem kivettem a könyvtárból :D Most már tényleg kíváncsi vagyok rá!
Akkor majd ütköztetjük a kritikáinkat (ha írsz), én meg eljutok addig, hogy posztoljam. :D
Törlés